Mit jelent az Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) a közvagyonnal érintett cégeknek?

TÁLOSI Ügyvédi Iroda (TÁLOSI Legal)

Kapcsolódó hírek

Jogi kérdése van?

Bizonytalan a következő jogi lépésben, de nem tudja, merre induljon a jogi megoldás felé?
Lépjen kapcsolatba irodánkkal, ahol minden ügyet személyre szabott figyelemmel és szakmai alapossággal kezelünk.

Mit jelent az Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) a közvagyonnal érintett cégeknek?

Az NVVH, vagyis a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, egy független központi költségvetési szerv. Feladata a közvagyon védelme és a jogtalanul elidegenített vagyon visszaszerzése. Vizsgálataiban az állami és önkormányzati szervek mellett együttműködésre kötelesek azok a vállalkozások is, amelyek közbeszerzési, támogatási, koncessziós, közfeladat-ellátási vagy uniós forrásokkal kapcsolatos jogviszonyban állnak. A cégnek a Hivatal adat- és iratkéréseit a kitűzött, legalább öt naptári napos határidőn belül, teljes körűen kell teljesítenie, és ennek szándékos megszegése jogi személy esetén 500 000 forinttól 5 000 000 000 forintig terjedő bírsággal járhat.

Az NVVH-t a 2026. évi XXXIV. törvény hozta létre. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal kizárólag a törvénynek alárendelt szerv. Célja a közvagyon védelme, a jogellenes vagyoni folyamatok feltárása és a vagyonvisszaszerzés, azaz a jogtalanul elidegenített vagyon visszaszerzése. A közvagyonnal kapcsolatban álló cégek számára a legfontosabb új kötelezettség az együttműködés a Hivatal vizsgálataiban.

A törvényt 2026. július 28-án hirdették ki, és 2026. július 29-én lépett hatályba. A bírságra vonatkozó szabályok 2026. augusztus 13. óta hatályosak.

Az NVVH a vizsgálat során adatokat, iratokat vagy nyilatkozatot kérhet, és a teljesítésre határidőt ad. Egy önkormányzati koncesszió, egy támogatási szerződés vagy egy közbeszerzésen elnyert megbízás elég ahhoz, hogy a cég az együttműködésre kötelezettek közé tartozzon. A határidő rövid. A kért anyag a vizsgált időszak szerződéseit és pénzügyi adatait is felölelheti.

Tartalomjegyzék

Mi az NVVH, és mit vizsgálhat?

Az NVVH három eszközzel dolgozik. Az első a közvagyonvédelmi kockázatértékelés. Ez egy előzetes elemzés, amely alapján a Hivatal eldönti, indít-e vizsgálatot. A kockázatértékelés nem közigazgatási hatósági eljárás, és önmagában nem állapíthat meg jogsértést vagy felelősséget.

A második eszköz a közvagyonvédelmi vizsgálat, amely egy megnevezett szervezetre vagy személyre és egy megjelölt időszakra irányul. A harmadik a közvagyonvédelmi felügyelet. Ezt a Hivatal elrendelheti, és a felügyelt szervezet vagyoni döntéseit közvetlenül korlátozza. A vizsgálat jelentéssel zárul. A Hivatal a jelentést közzé is teheti, ha a feltárt tények jelentősége ezt indokolja. Egy cég számára tehát a nyilvánosság is tétje lehet a vizsgálatnak.

Kit érint az NVVH együttműködési kötelezettsége?

Az együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy az érintett köteles a Hivatal kéréseit teljesíteni: adatot és iratot ad át, betekintést enged, nyilatkozik, és tűri a helyszíni vizsgálatot. A kötelezettek köre a következő:

  • Kötelezettek az állami és önkormányzati szervek, valamint a költségvetési szervek.
  • Kötelezettek az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, ha közvagyonnal gazdálkodnak.
  • Kötelezettek azok az egyéni vállalkozók és jogi személyek, amelyek közbeszerzési, támogatási, koncessziós, közfeladat-ellátási vagy uniós forrásokkal kapcsolatos jogviszonyban vesznek részt.
  • Kötelezett lehet az a természetes személy is, aki a közvagyonnal való gazdálkodással kapcsolatban releváns adattal, irattal vagy információval rendelkezhet.

Ha egy magántulajdonú cég például önkormányzati koncessziót üzemeltet vagy uniós támogatásból valósít meg projektet, akkor az együttműködési kötelezettség rá is kiterjed. Hogy a cég egyes szerződései ezek közé a jogviszonyok közé tartoznak-e, az a szerződések tartalmán múlik. Ezért érdemes a szerződésállományt még az első megkeresés előtt jogilag feltérképezni.

Hogyan zajlik a közvagyonvédelmi vizsgálat?

A közvagyonvédelmi vizsgálat menete az érintett cég szemszögéből a következő:

  1. A Hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést végez, és ennek alapján dönt a vizsgálat megindításáról.
  2. A Hivatal írásban indítja meg a vizsgálatot. Az elrendelő irat tartalmazza a jogalapot, a tárgyat, a célt, a vizsgált időszakot, az érintett személyt vagy szervezetet, a fő vizsgálati irányokat és a tervezett vizsgálati cselekményeket.
  3. Ha az előzetes értesítés veszélyeztetné a vizsgálat eredményességét, az érintettet legkésőbb az első olyan vizsgálati cselekménykor tájékoztatják, amely az ő együttműködését igényli.
  4. A Hivatal adatokat, iratokat, nyilatkozatot kér vagy helyszíni vizsgálatot tart, és a teljesítésre legalább öt naptári napos határidőt tűz ki.
  5. Az érintett teljesíti a kéréseket, vagy öt napon belül kifogást terjeszt elő az együttműködési kötelezettségről szóló határozat ellen.
  6. A Hivatal jelentéssel zárja le a vizsgálatot, és a jelentést közzé is teheti.

Az elrendelő iratban megjelölt tárgy és időszak a cég számára a legfontosabb támpont. Ebből derül ki, mely szerződések és pénzügyi adatok tartozhatnak a vizsgálat körébe.

Mennyi ideig tarthat a vizsgálat?

A vizsgálatot a megindításától számított hat hónapon belül be kell fejezni. A Hivatal elnöke ezt egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja. Különösen összetett esetben további egy alkalommal, ismét legfeljebb hat hónappal hosszabbíthat.

Mit kell átadnia a cégnek az NVVH kérésére?

Az NVVH kéréseit határidőben és teljes mértékben kell teljesíteni. A hiányos, valótlan vagy félrevezető adatszolgáltatás is az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül. Ugyanez igaz az iratbetekintés vagy a helyszíni vizsgálat akadályozására. A részleges válasz tehát ugyanúgy jogsértés lehet, mint a válasz elmaradása.

Ha a Hivatal a legrövidebb, öt naptári napos határidőt tűzi ki, a cégnek ennyi idő alatt kell összegyűjtenie a kért iratokat, szerződéseket és pénzügyi adatokat. A közvagyonvédelmi vizsgálat kimenete részben azon múlik, hogy ezek a dokumentumok megvannak-e, és határidőben átadhatók-e. A rendezett szerződés- és iratkezelés ezért itt közvetlen üzleti kérdés.

Mekkora bírságot szabhat ki az NVVH?

Az együttműködési kötelezettség szándékos megszegése esetén a Hivatal közigazgatási hatósági eljárásban bírságot szabhat ki (2026. évi XXXIV. törvény 47. §). A bírság összege a kötelezett típusától függ:

  • Természetes személyre 50 000 forinttól 50 000 000 forintig terjedő bírság szabható ki.
  • Jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre a bírság 500 000 forinttól 5 000 000 000 forintig terjedhet.

A bírság ismételten is kiszabható, ha a kötelezett a Hivatal ismételt felhívása ellenére sem teljesít. A bírság kiszabása nem mentesít az együttműködési kötelezettség teljesítése alól. A kért iratokat a bírság után is át kell adni.

Milyen jogorvoslat van az NVVH adatkérése ellen?

Az együttműködési kötelezettségről szóló, a vizsgálati cselekményhez kapcsolódó határozat ellen a törvény alapján jogorvoslatnak nincs helye.

Mi történik felügyelet vagy bűncselekmény gyanúja esetén?

Ha a Hivatal közvagyonvédelmi felügyeletet rendel el, a felügyelt szervezet a felügyelő ellenjegyzése nélkül nem vállalhat érvényesen vagyoni jellegű kötelezettséget. Az ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettség semmis, vagyis jogilag eleve érvénytelen. Ez közvetlenül érinti a cég döntéshozatalát és szerződéskötését. A vezetés hatásköreiről és a társasági döntéshozatalról a társasági jogi oldalunkon olvashat bővebben.

Ha a vizsgálat bűncselekmény gyanúját veti fel, a Hivatal büntetőeljárást indíthat vagy feljelentést tehet. Ez a cég vezető tisztségviselőinek büntetőjogi felelősségéhez is vezethet. Bűncselekmény gyanúja esetén a Hivatal vagyonbiztosítási intézkedést, például lefoglalást vagy zár alá vételt is kezdeményezhet. Vádemelést és vádképviseletet kizárólag a Hivatalba beosztott ügyész láthat el.

Ha a Hivatal közvagyonvédelmi felügyeletet rendel el, a felügyelő a hatósági határozatban meghatározott körben ellenjegyzi a felügyelt szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait. Az előírt ellenjegyzés nélkül megtett vagyoni jellegű kötelezettségvállalás semmis. A felügyelő a határozatban meghatározott feltételek mellett a szervezet legfőbb döntéshozó szervének hatáskörébe tartozó ügyekben is dönthet.

A vizsgálat az adatvédelmet is érinti. Az NVVH által gyűjtött adatok személyes adatnak minősülhetnek, és kezelésükre az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályai irányadók. A cégnek ezért célszerű előre tudnia, mely átadandó iratai tartalmaznak munkavállalói, ügyfél- vagy partneradatokat.

Téves feltevések az NVVH vizsgálatáról

Téves az a feltevés, hogy az NVVH csak az állami cégeket érinti. Az együttműködési kötelezettség kiterjed a közbeszerzési, támogatási, koncessziós, közfeladat-ellátási vagy uniós forrásokkal kapcsolatos jogviszonyban álló magáncégekre is.

Az sem helytálló, hogy a vizsgálat ellen a szokásos közigazgatási úton lehet panaszt tenni. A közvagyonvédelmi vizsgálat nem közigazgatási hatósági eljárás, a bírságeljárást kivéve. Az együttműködési kötelezettséget előíró határozat ellen a törvény nem biztosít rendes jogorvoslatot. A közvagyonvédelmi vizsgálat során ezért különösen fontos a Hivatal megkeresésének és az együttműködésre kötelező határozatnak a jogi ellenőrzése.

A bírság megfizetése sem zárja le az ügyet, mert a kötelezettség fennmarad, és a bírság ismételten is kiszabható. Végül a vizsgálatnak van határideje. Hat hónap az alapidő, amelyet csak a fent leírt módon lehet meghosszabbítani.

Amikor az NVVH megkeresése a szerződéseket és a vezetők felelősségét is érinti

Az NVVH vizsgálatában több olyan helyzet adódhat, amelyben egy rossz lépés nehezen fordítható vissza:

  • A kért iratok, szerződések vagy pénzügyi adatok hiányosak, vagy nem gyűjthetők össze a határidőn belül. A hiányos adatszolgáltatás megszegésnek minősül, szándékos esetben pedig bírsággal jár.
  • A cég kifogást terjesztene elő az együttműködési határozat ellen. Erre öt nap áll rendelkezésre, más jogorvoslat ez ellen a határozat ellen nincs.
  • A Hivatal közvagyonvédelmi felügyeletet rendel el. Ilyenkor a felügyelő ellenjegyzése nélkül vállalt vagyoni kötelezettség semmis, így a folyamatban lévő szerződéskötéseket is ehhez kell igazítani.
  • A vizsgálat bűncselekmény gyanúját veti fel. Ekkor büntetőeljárás, feljelentés és vagyonbiztosítási intézkedés is szóba jöhet, amely a vezető tisztségviselőket személyesen is érintheti.
  • A Hivatalt polgári és közigazgatási bírósági eljárásban kizárólag kamarai jogtanácsos vagy a Hivatalba beosztott ügyész képviselheti, tehát a cég jogilag képzett féllel áll szemben.

Ezekben a helyzetekben a válaszadás előtti jogi átvizsgálás védi a céget és a döntéshozóit. Irodánk jogi segítséget nyújt az NVVH megkereséseinek értékelésében, az átadandó iratok jogi átvizsgálásában és a kifogás előkészítésében. A témához kapcsolódó további írásaink a társasági jogi rovatunkban érhetők el.

Az NVVH megkeresésénél elsőként a teljesítési határidőt és a kifogásra nyitva álló öt napot érdemes rögzíteni. Ezután az elrendelő iratban megjelölt tárgy és vizsgált időszak alapján lehet összeállítani, mely szerződések és pénzügyi adatok tartoznak a kérés körébe, és melyek tartalmaznak személyes adatot.

Kérdések és válaszok az NVVH-ról

Mit jelent az NVVH rövidítés?

Az NVVH a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal rövidítése. A Hivatal független, kizárólag a törvénynek alárendelt központi költségvetési szerv, amelyről szóló törvény 2026. július 29-én lépett hatályba. Feladata a közvagyon védelme, a jogellenes vagyoni folyamatok feltárása és a jogtalanul elidegenített vagyon visszaszerzése.

Érinti-e az NVVH a cégemet, ha állami vagy önkormányzati szerződésem van?

Az együttműködési kötelezettség kiterjed azokra az egyéni vállalkozókra és jogi személyekre, amelyek közbeszerzési, támogatási, koncessziós, közfeladat-ellátási vagy uniós forrásokkal kapcsolatos jogviszonyban vesznek részt. Ha a cég szerződése ezek egyikébe tartozik, a Hivatal adatot, iratot és nyilatkozatot kérhet tőle, és a cégnek a helyszíni vizsgálatot is tűrnie kell. A cég magántulajdona ezen nem változtat.

Mekkora bírságot kaphat a cég, ha nem adja át az iratokat?

Az együttműködési kötelezettség szándékos megszegése esetén jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre 500 000 forinttól 5 000 000 000 forintig, természetes személyre 50 000 forinttól 50 000 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Megszegésnek minősül a hiányos, valótlan vagy félrevezető adatszolgáltatás is. A bírságszabályok 2026. augusztus 13. óta hatályosak.

Meddig tarthat egy közvagyonvédelmi vizsgálat?

A vizsgálatot a megindításától számított hat hónapon belül be kell fejezni. A Hivatal elnöke ezt egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja, különösen összetett esetben pedig további egy alkalommal, ismét legfeljebb hat hónappal. A vizsgálat jelentéssel zárul, amelyet a Hivatal közzé is tehet, ha a tények jelentősége ezt indokolja.

Lehet-e fellebbezni az NVVH adatkérése ellen?

A 40. § (5) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy az együttműködési kötelezettséggel járó vizsgálati cselekményről hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Ha a cég megfizette a bírságot, mentesül az iratok átadása alól?

Nem mentesül. A bírság kiszabása nem mentesít az együttműködési kötelezettség teljesítése alól. Ha a cég a Hivatal ismételt felhívása ellenére sem teljesít, a bírság ismételten is kiszabható.

Ha a cég közbeszerzési, támogatási, koncessziós vagy uniós forrásból finanszírozott jogviszonyban áll, a döntéshozóknak még az NVVH első megkeresése előtt érdemes tisztázniuk, mely szerződéseik és adataik tartozhatnak egy vizsgálat körébe, és ezek hiánytalanul átadhatók-e öt nap alatt. Budapesti irodánkban áttekintjük a cég érintett szerződéseit és adatkezelési gyakorlatát a közvagyonvédelmi vizsgálat szempontjából, és felkészítjük a vezetőket az adatkérések, a helyszíni vizsgálat és a kifogás határidejének kezelésére. Szakmai hátterünkről a bemutatkozó oldalunkon olvashat. Elérhetőek vagyunk az [email protected] címen, a +36 1 200 3447 telefonszámon, valamint a kapcsolat oldalunkon található űrlapon keresztül.

Dr. Ádám Tálosi

Ügyvédi Irodánk nemzetközi színvonalú jogi szolgáltatásokat nyújt, helyi szakértelemmel. Akár egy határokon átnyúlóan terjeszkedő vállalkozásról, egy hosszútávú tartózkodásban érdekelt magánszemély vagy egy a magyar szabályozással ismerkedő befektetőről van szó, mi világos, hatékony és ügyfélközpontú megoldásokat kínálunk

JOGTERÜLETEK

15+

Év tapasztalat jogi és üzleti ügyekben

Budapesti székhelyünkkel, európai és nemzetközi ügyfeleinknek nyújtott szolgáltatásainkkal áthidaljuk a kulturális és jogi különbségeket, hogy érdekeit teljes mértékben megvédjük.

Kapcsolat

Telefonszám
+36 1 200 3447